| « Május 2024 » | ||||||
| H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | ||
Szegről-végről
.
A kecskeméti Ferenczy családnál már említettem, hogy Ring Mihályné Ferenczy Anna, dédpapám Molnár László testvérének, Molnár Karolinának az anyósa. Érdemes tehát a Ring család felmenőit is bemutatni, valamint Ring Mihály és Molnár Karolina utódait.
Ring család
Ring Mihály (1748-1807) és felesége Volspauer Barbara (1756-1818) a kiskunfélegyházi Ring ősök. Gyermekeik:
*Ring Franciska, Katalin, Barbara, Antal, János, Terézia, Mihály (1784-1823), felesége kecskeméti Ferenczy Anna (1788-1862). Gyermekeik:
**Ring László, József, Sándor, Károly, Eleonóra, Imre, Mihály tanácsnok (1814-1885), felesége: Molnár Karolina (1817-1855). Gyermekeik: György, Ida, József, Ilona, Mihály és Eleonóra.
***Ring György (1852-1936), felesége bánhidai Bánhidy Julianna, aki Molnár Veronika unokája. Gyermekeik: Etelka, Julianna. Margit, József, Ilona, György, Sándor, Mária, Imre és István.
****Ring Etelka (sz. 1889), férje Recsák Géza (sz. 1878 Gyermely) főjegyző Alsógallán, ahol új utakat, községházát, plébániát, járványkórházat, aljegyző és főjegyző lakást épített.
****Ring Ilona (sz.1885), férje dr.Porst Kálmán (1876-1926) gimnáziumi igazgató
***Ring Mihály (1850-1898) és felesége báró Bothmer Mária (1853-1885). A Bothmer család Bőny birtokosainak egyike volt. Egykori kúriájuk felújítva, a Polgármesteri Hívatalnak ad otthont. Gyermekeik: Mária, Karolina, Mihály, Rozália és Anna (sz 1880 Kfh) tanítónő, férje dr. Rázel István albíró
Bothmer – kúria (Bőny)
***Ring Eleonóra (1844-1905) férje dr.Jenovay Dezső (1852-1927) ügyvéd, amatőr fotós. Mint fotós, elkísérte Munkácsy Mihályt Mo-i tanulmányútjára és a honfoglalást tárgyaló képéhez igazi magyar típusokat ábrázoló fotóit is elküldte a mesternek, aki köszönőlevelet írt neki.
Jenovay Dezső utókornak megmaradt fotója: Alföldi csikós
Rázel család
Rázel Antal 1807- Nagyvárad,1884.03.27.
felesége Göndöcs Franciska (1814 - Boros-Sebes,1896.11.12.)
testvére: Rázel József gyulai plébános (Gyula,1805- Bp.1863.01.27.) hazafias lelkületű ember volt. A gyulai templomban kihirdette a függetlenségi nyilatkozatot, amiért meghurcolták. Budapesten halt meg, Gyulán a Szentháromság temetőbe édesapja mellé temették.
fiai: Rázel József (Nagyvárad,1838- Tóttelek,1890) róm.kat.plébános és István (1840-Arad,1906.10.23.) gróf Wenckheim féle uradalmak felügyelője (felesége Hackl Szidónia)
unokái: Rázel Mária (férje Leinwatter Gyula téglagyáros), Rázel Krisztina (férje Benedicty Kálmán uradalmi gazdatiszt), Rázel József mérnök (felesége hernádkélcsi Tóth Erzsébet), Rázel Lajos vasgyári mérnök (felesége Salat Anna), Rázel Irén (férje Bartos Ferenc jegyző) és dr.Rázel István (sz 1878 Ó-Kígyós) karánsebesi járásbírósági albíró, kinek felesége a fentiekben bemutatott Ring Mihály és Molnár Karolina unokája Anna.
Szegről-végről
Igen népes család nevezetes tagjait mutatom be a teljesség igénye nélkül. Családfa kutatásom során a legtöbb gyermek (19) egy apától itt született. A családalapító Bánhidy Ferenc 1718-ban kapott magyar nemességet, melynek bárói ága mellett a nemesi ágról fakadt ősökkel kerültünk rokoni kapcsolatba.
bánhidai Bánhidí Gáspár táblabíró (1708-1758) Bánhidy Ferenc fia a nemesi ág alapítója. Felesége Lubi Julianna.
Gyermekeik: Gáspár, Julianna, György, Barbara, Anna, Ferenc. József és Zsuzsanna.
Bánhidy Ferenc (1744-1793) senator, főbíró, felesége Czakó Anna (sz 1747.11.02).
Gyermekeik: Julianna, Eleonóra, Gáspár, István, Mária, Ágnes, József és László
Bánhidy László (sz 1787.05.19.) szenátor 1.felesége Horváth Anna (1791-1822), kinek testvérét Horváth Borbálát Molnár Mihály, ükpapám Molnár László testvére vette feleségül. Ebből a házasságból 9 gyermek született.
2. felesége Molnár Veronika (1794-1855), aki szintén testvére ükpapámnak. Ebből a házasságból még 10 gyermek (László, Anna, János, Terézia, Imre, Vendel, András, Luca, Lajos és Sándor) született.
Bánhidy Terézia (1832-1909), férje Molnár Alajos (1829-1909), az előbb említett Molnár Mihály fia, s egyben Molnár László dédpapám unokatestvére.
Bánhidy Sándor (1825-1892) földbirtokos felesége Vidéki Franciska ( 1827-1891) dédmamám Vidéki Terézia testvére. Gyermekeik: Veronika, Izabella, Dezső, Adél, Malvin, Mária, Lujza, Berta és Franciska (háromszor)
Bánhidy Lujza (1860) férje Elsztner Ferenc (1862.10.19) könyvelő, aki
Elsztner Ferenc (Friedland Csehország,1831- Balassagyarmat, 1896.01.29.) főmérnök és Dittmann Klementína gyermeke.
Nógrád vármegye tisztújításakor 1872-ben említik Elsztner Ferenc főmérnököt.
1884-ben a szécsényi templomépítő bizottság, Sztancsik Mihály helybéli kőművessel építteti a templomot. Az alapok ásása közben kiderült, hogy a laza földszerkezet miatt mélyebbre kell ásni a bolygatatlan talajig, ezért a munkálatok folytatását Elsztner Ferenc balassagyarmati építő mérnökre bízták. Sztancsik Mihály kőművessel, Molnár János áccsal és Gál Lajos bádogossal négy évi fárasztó és többszörösen megszakított munka után 1888 őszén fejezte be a templom építését.
Szécsényi Evangélikus Templom
Ő tervezte a Nógrád megyei Karancslapujtő közepén emelkedő cipó alakú dombon álló templomot is 1895-ben.
Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus
A bevezetőben említett rokoni kapcsolat enyhe kifejezés volt, hiszen keresztül-kasul behálóztuk a bánhidai Bánhidy családot.
2013. április 15.
Szegről-végről
Az utóbbi öt évben a Keleti pályaudvar rendszeres látogatója vagyok. Ide érkezik, és innen indul Judika és Boróka. A várakozási idő alatt a csarnok freskóiban gyönyörködöm, és mosolyogva gondolok arra, hogy esetleg rokoni szálak fűznek a festőhöz Lotz Károlyhoz. Persze kimozdulnom sem kell lakóhelyemről, hogy alkotásait lássam, hiszen Balatonalmádi Szent Jobb Kápolnája is őrzi a festő keze-nyomát. És hányszor vettem kézbe a 100 Ft-os papírpénzt, hátoldalán Lotz Károly: „Menekülés a közelgő vihar elől” című festményével.
Lotz Károly (1833-1904) festőművész
Egy düsseldorfi templomi karmester fiának Lotz Vilmosnak és egy budai udvari patikus lányának Höfflich Antóniának legkisebb gyermeke. Németországi Hessen tartományban született, de apja korai halála után anyja hét gyermekével együtt hazaköltözött. A pesti piaristák iskolájában tanult. 1852-ben Bécsben kezdte festészeti tanulmányait, s itt ismerkedik meg Jakobey Károllyal.
Jakobey Károly (1826-1891) bácskai templomfestő
Jakobey János bajai tisztiorvos és Koronczay Katalin gyermekeként született Kúlán. Az elemit szülővárosában végezte, majd tanulmányait Baján folytatta. 13 évesen már Pesten tanul Marastoni Jakab festőiskolájában, Zichy Mihállyal együtt. Egy évre rá a bécsi Képzőművészeti Akadémia jeles és szorgalmas növendéke. Az osztrák nagyvárosban összebarátkozik Lotz Károllyal.
Mindketten tehetséges fiatal művészek voltak, és mindketten Ónódy Annának, a Nemzeti Színház balettkara üdvöskéjének csapták a szelet. 1862-ben a hölgy a portréival befutott 36 éves Jakobey Károlyt választotta. 1865-ben Lotz Károly sikeres művészként végleg visszatért Budapestre, s beköltözött barátja házába.
Jakobey halála után Lotz Károly elvette özvegyen maradt fiatalkori szerelmét. Ónody Anna gyermekei, Ilona, Viktor és Kornélia felvették a Jakobey-Lotz családi nevet.
Kisebbik lányát, Lotz Károly mellé temették, Magassy Dénesné - Lotz Cornélia néven.
Jakobey-Lotz gyerekek leszármazottaival nincs közös ősünk, de ükapjuk, Molnár László dédpapánk testvérének, Molnár Karolinának apósa volt. Ugye érthető a rokoni kapcsolódás?
2013. március 13.
1867. december 29-én született Aranyosmaróton. Eredeti családi neve Kittenberger, testvére volt Kittenberger Kálmán, a híres Afrika vadász és népszerű író. A főiskolát Budapesten, az egyetemet Bécsben végezte, ahol 1892-ben avatták bölcsészdoktorrá. Tanári pályáját Budapesten kezdte, a nevezetes félegyházi Holló családdal (felesége Holló Margit) való kapcsolata révén került Kiskunfélegyházára. 1908. május 25-től 1925. január 1-ig volt a helyi Állami Tanítóképző Intézet nagytekintélyű igazgatója.
Az iskola egykori hírneves diákja, Móra István rá való emlékezése nagyszerűen idézi fel alakját: „Dr. Katona János igazgató úr a magyar nyelv és irodalom páratlan műveltségű tudósa volt. Kiváló pedagógiai munkája és példamutató családi élete mellett áldozatos közéleti ember volt.”
A Nimród szerkesztésében Kittenbergernek legfőbb segítője testvérbátyja dr. Katona János, aki Kúnsági álnéven ír a lapban. Kittenberger nem volt újságíró, sem lapszerkesztő, ezért a szerkesztői munkát lényegében bátyja végezte, akit ő csak Jánoskának hívott.
Leszármazottaival közös ősünk Vidéki György és Vereb Erzsébet, Vidéki Terézia dédmamánk dédszülei.