Naptár
| « Február 2014 » | ||||||
| H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
| 1 | 2 | |||||
| 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
| 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
| 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
| 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | ||
Statisztika
Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Mentett bejegyzések
Körkérdésünk
Főoldal » 2014 Február 21 » Szegről-végről: Móczárok
10:02 Szegről-végről: Móczárok |
|
Mikor kiderült a kiskunfélegyházi Molnárok rokoni kapcsolata a jászárokszállási Móczárokkal, gondoltam egyszerű lesz a keresés, hiszen ilyen előnévvel könnyen megtalálom rokonainkat. Csak később jutottam ahhoz az információhoz, hogy a kiskunfélegyházi Móczárok mind jászárokszállási Móczárok leszármazottai és nagyon sokan vannak. 1645-ben III. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király, nemesi oklevelet adományozott címerrel és "jászárokszállási" előnévvel Móczár Lászlónak és mindkét nembeli ivadékainak. Ezután két emberöltőt ugorva említik az általam felkutatott egyik utódot, Móczár Mátyást (1734- 1812). Móczár Lajos (1825-1805) földbirtokos Móczár Mátyás és Csizmadia Ilona dédunokája. Felesége: Vidéki Borbála (Vidéki Terézia dédmamám testvére) Gyermekkorában Petőfi Sándor játszótársa volt. Menye: Nagy Ida, elsőszülött fiának, Móczár Andornak felesége, aki Molnár László nagypapám unokatestvére. Móczár Gyula (Kikunfélegyháza,1889.11.01-1959.01.04.) zeneszerző. Móczár Lajos és Vidéki Borbála unokája, Móczár Andor és Nagy Ida 11. gyermeke. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte Lajtha Lászlóval együtt. Szerzeményei: g-moll szimfónia, balett, szvit, hegedű-és zongoradarabok, énekkari kompozíciók, műdalok, Csokonay és Ady verseire. Dalaival több pályadíjat is nyert. Felesége: Halász Augusztina  Móczár Károly (Kiskunfélegyháza,1917.12.22-1975) festőművész, gimnáziumi rajztanár Ősszülei: Móczár Mátyás és Csizmadia Ilona Elemi és középfokú iskoláit szülővárosában végezte. A Képzőművészeti Főiskolán mesterei voltak Rudnay Gyula és Aba Novák Vilmos. A nyári kurzusokon Pécsett iparművészeti tárgyakat tervezett. 1949-től szülővárosában a Polgári Fiúiskolában rajzot, ábrázoló geometriát és művészettörténetet tanított, több mint 30 évig. 1958-tól rajzszakkört vezetett és nyaranta a Tokaji Művésztelepen dolgozott. Felesége: Hargitai Margit Móczár Miklós (Kiskunfélegyháza, 1884.12.04-Bp.1971.01.16.) biológus, entomológus, muzeológus, pedagógus. Móczár István szélmalomépítő ácsmester és László Mária 12.gyermeke. Szépszülők: Móczár Mátyás és Csizmadia Ilona Tanítói oklevelet Kiskunfélegyházán, majd tanítóképző intézeti tanári oklevelet Budapesten szerzett. Kassán (1909-1919), Kiskunfélegyházán tanítóképző intézeti tanár, a Jászberényi Tanítóképző Intézet igazgatója. 1912-től folyamatosan jelentek meg állattani, növénytani, mezőgazdasági tankönyvei, értekezései, cikkei. A Magyar Rovartani Társaságnak és a Magyar Entomológiai Társaság egyik megalapítója. Tudományos munkásságáért megkapta a Frivaldszky-emlékérmet. Dr. Móczár László (Kiskunfélegyháza, 1914) egyetemi magántanár, kandidátus, a biológai tudományok doktora. Szülei: Móczár Miklós és Kövér Ilona Felesége: Libay Margit (sz.1921) A Pázmány Péter Tudományegyetemen a zoológus doktori és a középiskolai tanári , Szegeden a tanítóképző-intézeti tanári diplomát szerezte meg. Tanulmányútjai során Európa országain kívül volt Canberrában, Japánban, Calcuttában, Kairóban, Washingtonban, Ottawában. 1941-1944-ig Budapesten, majd Kolozsvárott tanár, egyben a kolozsvári egyetem adjunktusa. 1944 őszén került vissza a Természettudományi Múzeumba, ahol pályafutását kezdte. 1969-ben Szegeden a József Attila Egyetem Állattani Tanszékének professzora, ahol bevezette a rovartani profilt és az audio-vizuális oktatási módszert. 45 évi aktív szolgálat után ment nyugdíjba. 88 évesen még rendíthetetlenül dolgozott otthonában. Azt az óriási szellemi tőkét igyekezett megmenteni a tudomány számára, amelyet munkássága során felhalmozott. Nap mint nap mikroszkóp előtt ülve hihetetlenül gazdag diafotó gyűjteményét "írta át" CD-ROM-ra kísérő szöveggel. Saját szerzős munkái között kiemelkednek a Képes Állatvilág I-II. (1963), Rovarok közelről (1968), Kis Állathatározó (1977), Rovarbölcsők (1987) és a Rovarkalauz (1990) A legutóbbi művének címe alapján tudtam, hogy ezt a könyvet Csabának vettem meg réges-régen. A könyv értékét növeli, hogy írója rokonunk. |
|
|
| Összes hozzászólás: 0 | |