Szegről-végről

Kerekegyháza mutatkozott be minap a Duna televízióban. Érdeklődésemet felkeltette alapítójának balatoni Farkas Jánosnak és feleségének Ferenczi Máriának családneve. Kiderült, hogy balatoni Farkas János annak a Ferenczy Idának sógornője, aki Sissy társalkodónője volt. A családnevek ismerősek voltak, és a rokoni szálakat sem kellett sokáig kutatnom.

kecskeméti Ferenczy család

Ferenczy István 1680-ban a  Veszprém megyei Csögléről költözött Kecskemétre

* Ferenczy János (Csögle,1666 - Kecskemét,1739) felesége Szűts Erzsébet. 10             gyermekük közül 6 érte meg a felnőttkort

 **Ferenczy Mihály, János, István, József, Pál és Gergely (1702-1782) főbíró, felesége Nagy Erzsébet. 7 gyermekük közül felnőtt kort megélt gyermekeik:

  ***Ferenczy Erzsébet, Ágnes és Gergely (sz 1732) tanácsnok, felesége Deák Anna (1737-1775), gyermekeik:

  ****Ferenczy István, Anna, György és László (1760-1824) főbíró, felesége Herczeg Erzsébet (1764-1814), gyermekeik:

  *****Ferenczy Erzsébet, Luca (férje boczonádi Szabó József), Anna (férje Ring Mihály), Krisztina, György, László és Gergely (1795-1879), felesége kisjáczi Szeless Krisztina, gyermekeik:

  ******Ferenczy Anna, Karolina, Ádám, Viktória, Mária (férje balatoni Farkas János) és Ida

FERENCZY IDA  (Kecskemét,1839.04.07 – Bécs,1928.06.28.)

A kisnemesi sorból származó Ferenczy Ida hamar kitűnt környezetéből intelligenciájával és azzal, hogy saját erejéből, autodidakta módon gyarapította tudását. A felolvasást Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő mellett gyakorolta, amikor az írónő férjét 1862-ben főügyésszé nevezték ki Kecskeméten.

Erzsébet császárné 1863-ban határozta el komolyan, hogy magyarul kezd tanulni. Egy évre rá már olyan jelentős előrehaladást tett a magyar nyelvi tanulmányokban, hogy olyan kísérőnőt keresett, akivel ezen a nyelven tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképe annyira megtetszett neki, hogy azonnal magához is rendelte Ferenczy Idát és a találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek.

Ferenczi Ida képe

Ferenczy Gergely örömmel engedte el leányát Bécsbe: „Katonát nem tudok adni a császárnak, hát odaadom a lányomat a császárnénak”.  (Gyermekei közül öt lánya érte csak meg a felnőtt kort,)

Erzsébet királyné, aki a bécsi udvarban egyedül érezte magát, azonnal megszerette Idát, s a kezdeti időkben napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük. A császárné egy alkalommal így írt róla: „Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem barátnőm!” Az 1866-os magyarországi útját követően, Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is.

Sissy 1898-ban bekövetkezett halála porig sújtotta Idát. A genfi tragédia után a királyné udvartartásának ki kellett költöznie a Burgból. Az egykori felolvasónő először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd Schönbrunnba költözött. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált.

Élete végéig Erzsébet királyné emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt az 1908-ban nyílt Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak, ami  a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.

balatoni Farkas család

balatoni FARKAS JÁNOS pénzügyi tanácsos, Kerekegyháza alapítója (Jászárokszállás, 1824. 05.07 –Kerekegyháza,1908.08.15.).

Szülei: balatoni Farkas István (1793-1858) és Faragó Anna (1791-1831)

Huszonnégy évesen önkéntesen állt be a  szabadságharc katonái közé. 1848 szeptemberében közvitézként, majd hadnagyként  szolgált. Részt vett  Buda ostrománál is, ahol hősiességéért főhadnaggyá léptették elő. A fegyverletétel századosként érte. A szabadságharc bukását követően amnesztiában részesült. Gödöllőről Kecskemétre, majd birtokvásárlással a Kecskemét melletti pusztaságra települt. A puszta Jászárokszállás város közbirtokosságának tulajdona volt, melyet legeltetésre használtak. 1856-ban megalapította a ma is fennálló Kerekegyháza nevű települést.

Felesége Ferenczi Mária (1846.01.14-1903.10.28.) Ferenczi Ida testvére

Négy gyermekük született, de csak két fiú László és Zoltán élte meg a felnőttkort:

balatoni Farkas László  (felesége Majláth Erzsébet ) lányuk balatoni Farkas Mária (férje balásfalvi Kiss Hubert, akinek anyukája kisjáczi Szeless Jozefin, nagymamája a Bánhidyak nemesi ágához tartozó bánhidai Bánhidy Jozefa, ahogy Bánhidy László is, aki Molnár László ükpapám sógora)

dr. balatoni Farkas Zoltán (mh.1914.07.02. Kerekegyháza) miniszteri tanácsos, Ferenczi Ida keresztfia. Felesége Kiss Aranka (dr.Kiss János és kisjáczi Szeless Aranka lánya)

Lányuk balatoni Farkas Alice költőnő (1911-1979)

Egyik versére, Tormay Cécile „Napkelet” című folyóiratában bukkantam rá:

GONDOLAT-GONDOLÁN

Este, ha szemre és szívre leszáll

Az édes, a kékes, szép esthomály,

Ha szűnik és tűnik a lárma, zaj,

És az emlék-lepkék mint méhraj

Úgy zsongnak és bongnak; búm elköszön;

Jelen-veremből messze elszököm:

Gondolat-gondolán szállok el én,

Az álmak és vágyak mély tengerén,

Vitorlám ormán ott ül egy fehér

Sirály — vízkirály — a szárnya felér

A kékig, az égig, az Azúrig,

Óhajom, sóhajom száll az Úrig.

Valahol dalol a hullám, a hab;

Hangok, — mint harangok — visszhangzanak.

Nézem az égen a bukó napot;

Sárga varázsa most rőtbe csapott. . .

Múlnak, fakulnak az égő, színek;

Mint szenvedő, reszkető, bús szívek.

Átfonja múltat, jövőt és jelent

Neved, mely mindennél többet jelent;

Tündérsziget! Ott látom a révet!

Ahova én soha el nem érek!