JUTKA ROVATA - 31 Január 2014 - Blog - Család, barátok, hírek

A görgői és toporczi Görgey család az Árpád-korban, II. Géza király idején szász hospesekkel települt az országba.
A család első ismert őse: Jordán, a szepesi szászok grófja a tatárjárás idején a szászokat a Menedékkőre vezetve, lehetővé tette a későbbi Lőcse megalapítását.
A Görgeyek között volt földbirtokos, táblabíró, történetíró, honvédtiszt, altábornagy, bányatanácsos, alispán, főhadnagy, biró, huszárezredes, országgyűlési képviselő, püspöki jószágigazgató, tábornok, tüzérszázados és gyárigazgató. Ebbe a családba házasodott be Evva Ödön, aki Rákosi Gyula dédapánk sógorának Evva Lajos Népszínház igazgatónak unokatestvére.
A család számunkra legismertebb tagja:

görgői és toporczi Görgey Artúr

1848-49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, a honvédsereg fővezére.
Toporcon született 1818. 01. 30 -án.
Apja Görgey György földbirtokos, táblabíró rangon alul nősült, a lőcsei, polgári származású Perczián Erzsébetet vette feleségül. Nagyanyja ekkor megszakított minden kapcsolatot a családdal, s emiatt állandó anyagi gondok nehezítették a család helyzetét.
Tanulmányait Késmárkon kezdte, majd a tullni Katonai Akadémia elvégzése után, 1836-ban a császári és királyi 60. gyalogezred hadapródja lett. Egy évvel később hadnaggyá léptették elő, majd a nemesi testőrséghez került bátyja, Görgey Ármin helyére. 1842-ben a Nádor-huszárokhoz került főhadnagyi rendfokozatban.
1845-ben kilépett a hadseregből és ősztől Prágában vegyészetet tanult. Hamar önálló tudományos munkát is végzett, megoldotta a zsírsav homológok elválasztását.
1847-ben utolsó élő nagybátyja, Görgey Ferenc elhunyt és ráhagyta toporci birtokát. Görgey kapva kapott az alkalmon, részben magyar nyelvtudását akarta csiszolni, részben pedig kémiai tanulmányainak eredményeit a mezőgazdaságban kívánta érvényesíteni. Feleségével, Adéle Aubouinnal a toporci élet nem tartott sokáig. Még befejezte szakdolgozatát, amit el is küldött volt tanárának Redtenbachernak. 1848 kora tavaszán, a honvédség megszervezésére kiadott felhívásra Pesten jelentkezett a haza megvédésére, és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Katonai tapasztalatai miatt a harcoló alakulatokhoz osztották be.
1848.09.26-án a Dunáninneni népfelkelés főparancsnokává nevezték ki. Három nappal később előőrsei elfogták a két Zichy testvért, akik Jellasicsnak kémkedtek. Görgey a rögtönítélő bíróság elnökeként Ödönt felakasztatta, Pál ügyét pedig átadta a polgári bíróságnak. Ezzel a tettével hívta fel magára Kossuth és az ország figyelmét.
1848.10.04-én Tác helységig vonult és megütközött két század horvát határőrrel, majd éjjel Soponyánál ismét szétugrasztotta őket. Amikor elvágta visszavonulásuk útját, az ellenséges alakulat parancsnoka, Haas százados ezer emberével letette a fegyvert.
1848.10.07-én honvédezredessé, majd tábornokká nevezték ki.
1848.11.01-én lett a feldunai hadsereg fővezére.
A téli hadjárat célja az volt, hogy elvonja az osztrák főerőt a Tisza vonalától, a felvidéki bányavárosok felé (a kormány Debrecenben tartózkodott), és egy megerősödött hadsereggel térjen vissza a küzdelembe.
Görgey hadjárata stratégiai szempontból sikeres volt: az így nyert idő alatt sikerült megszilárdítani a Tisza melletti magyar ellenállás vonalát. Március 9-én Görgey a téli hadjárat sikeréért megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát.
1849.03.30-án Kossuth ideiglenes fővezérré nevezte ki.
A dicsőséges tavaszi hadjáratban Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál és Nagysallónál sorozatos csapásokat mért a császári főseregre.
Április 26-án felmentette Komáromot az ostromzár alól.
Május 21-én, 17 napos ostrom után bevette Buda várát, majd a seregparancsnokság mellett átvette a hadügyminisztérium igazgatását is. 27-én kinevezték altábornaggyá. Egyúttal megkapta a Magyar Katonai Érdemrend I. osztályát is, de egyik jutalmat sem fogadta el.
A nyári hadjárat elején Kossuth levélben (egy tévedés miatt) leváltotta Görgeyt a fővezérségről, és a fővárosba rendelte, hogy vegye át a hadügyminisztérium vezetését. Görgey a kormányhoz írt levelében lemondott a hadügyminiszterségről, és bejelentette, hogy a hadseregnél kíván maradni. A feldunai hadsereg memorandumban kérte Kossuth Lajos kormányzót, hogy hagyják meg Görgeyt a hadsereg élén.
1849.08.11-én az aradi haditanács (kb. 80 fő) kimondta a fegyverletételt. Görgey a határozathozatal idejére elhagyta a termet ("kötelezve magam, hogy határozatuk értelmében fogok cselekedni").

"Elég volna talán, ha mint áldozat, egyedül én hullanék el" írta Rüdiger orosz tábornoknak
1849.08.13-án, a magyar fősereg (29 889 fő) Világos mellett feltétel nélkül letette a fegyvert az orosz hadsereg előtt.
Kossuth híres vidini levelében - alaptalanul - árulónak nevezte Görgeyt, aki 1849.09.11 - 1867.11.03-ig az ausztriai Klágenfurtban internáltként élt. 1852-ben írta meg emlékiratait, de azokat Magyarországon csak 1911-ben adták ki.
1884-ben Klapka György és több száz honvédtiszt olyan memorandumot írt alá, amelyben nem tekintik Görgeyt hazaárulónak.
1916. 05. 21-én, 98 évesen halt meg Budapesten, az V. kerületi Mária Valéria utca 17. szám alatti lakásban.
Temetésén a kémikusok is elkísérték utolsó útjára, a szabadságharc kiemelkedő vezetőjét és a magyar kémikusok büszkeségét.

"Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári."

Megtekintések száma: 188 | Hozzáadta:: Tomi | Címkék (kulcsszavak): Görgey | Helyezés: 0.0/0

Összes hozzászólás: 0


Név *:
Email *:

Kód *: