Statisztika
Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Mentett bejegyzések
Körkérdésünk
Főoldal » 2013 December 26 » Jutka rovata
17:36 Jutka rovata |
2013. december 26. Szegről – végről A Berzsenyiek sokan vannak, talán többen is, mint a Molnárok. Így nem volt nehéz rokoni szálat találni a két család között. Nagymamám Rákosi Zsófia unokatestvérének Vogel Arankának anyósa , egyházasberzsenyi Berzsenyi Kornélia. Az unokatestvér leszármazottaival, közös ősünk lehetnének ükszüleim, Vogel József és Kraft Zsófia . Hampek Lászlóné sz.Vogel Aranka azonban, másfél évvel házasságkötése után valószínűleg utód nélkül halt meg. egyházasberzsenyi Berzsenyi család  Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776.05.07 –Nikla,1936.02.24.) A legnagyobb magyar ódaköltő! Ősei a Zrínyiekkel, Nádasdiakkal és Gyulafiakkal állottak rokonságban. Apja: egyházasberzsenyi Berzsenyi Lajos ügyvéd Vas megyében született tősgyökeres nemesi családban, ahol gyermekéveit töltötte. Gyenge, beteges gyereknek indult, apja csak 10 éves kora táján kezdte tanulásra fogni. Addig szabadjára engedett csikóként töltötte idejét egykorú társaival. Apja szerint halálos vétek a korai iskolázással „elcsigázni” a fejlődő értelmet. Állítólag 10 éves korában egyetlen este megtanította fiát az ábécére, és néhány hét alatt a betűvetésre. 1788-tól a soproni evangélikus líceumban könnyen és gyorsan tanult. Ekkor már jókötésű, magabiztos, villogó tekintetű gyerek volt. 1793-ban – felsős korában - otthagyta iskoláját, felcsapott katonának. Néhány napos katonáskodás után megszökött a keszthelyi alakulatból. Niklán, anyai nagybátyjánál Thulmon Jánosnál várta be, amíg apja haragja lecsillapult, majd visszament a szülői házhoz. Egy tanévet kihagyva tért vissza az iskolába. Időközben meghalt az édesanyja, akinek szelíd természete megvédte őt az apai szigor túlkapásaitól, s aki – a hagyomány szerint – kalácsba sütött aranyakkal egészítette ki a Sopronba küldött csomagokat. 1795-ben végleg búcsút mondott az iskolának, s újra Niklára menekült. „Már nem vessző, hogy hajtani lehetne” – írta nagybátyja, engesztelgetve sógorát. A jó tanácsot azonban nem fogadta meg az apa és hazavitte fiát. Az én szilajságomat nem mérsékelni, hanem zabolázni akarta – írta később a költő, felidézve ezeket az éveket. A szabaduláshoz a házasság segítette. 1799. májusában megnősült, a félig-meddig rokon 14 éves Dukai Takács Zsuzsannát vette feleségül. (Gyermekei: László, Farkas és Lídia.) Felesége birtokán, Sömjénben gazdálkodott. Itt derült ki a titkon verselgető földesúrról, hogy költő. Az egykori soproni iskolatársa és keresztkomája, Kis János költő küldte el három versét Kazinczynak. Neki „A reggel” tetszett a legjobban. (Nekem is!) Nézd, a napnak derülő sugára Mint ébreszti a természetet, Mint önt új bájt a virág fodrára, S mint zendíti a zöld ligetet. Nézd, új öröm s újult életerő Száll hegyekre, száll most völgyekre, Csak az örök homályban heverő Bagoly siet bús rejtekekre. Nem mosolyog néki a szép reggel, Sem az élet harmóniája: Kedvesb néki a szomorú éjjel, Mint az egek dicső pompája. Így van minden! változhatlan renddel Ki van szabva éltünk pályája; Egyik rokon a félistenekkel: A másiknak por a hazája. A rablelkek örök setétségben Bolyongnak a denevérekkel: Nem nézhetnek a dicső napfénybe Örök éjhez szokott szemekkel. A nagy lélek önként az aetherben Héjáztatja szabad szárnyait, Nem tartja itt fojtva porkötélben Az égi tűz nemes lángjait. Nem tébolyog gót épületeken Az éjjeli vak madarakkal: Feljebb evez a nagy Álpeseken A nap felé úszó sasokkal. /Berzsenyi Dániel: A reggel/ 1804-ben Niklára költözött. 1812-ben aratta első nyilvános költői sikerét. 1813-ban a Mondolatban (híres gúnyirat volt a nyelvújítás ellen) megtámadták, mint Kazinczy barátját és a nyelvújítás hívét. Ekkor kezdődtek sorozatos betegségei, melyek munkakedvét szegték, s néhány év alatt megrokkantották legendás fizikumát. Válságos emberi és költői korszakában, 1817-ben jelent meg Kölcsey nevezetes Berzsenyi-bírálata. A költő végzetes csapásnak érezte, a hatását élete végéig sem heverte ki. 1825-ben már alig írt verseket, esztétikai tanulmányokba ásta magát. 1830-ban megválasztották az Akadémia filozófiai osztályának rendes tagjává. Élete végén - hogy kiszakítsa magát niklai remeteségéből – fel akart költözni Pestre, de ezt a tervét már nem tudta megvalósítani. Niklán érte a halál.  Niklai háza, ma (fotó: Jutka) |
|
|
| Összes hozzászólás: 0 | |