Statisztika
Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Mentett bejegyzések
Körkérdésünk
Főoldal » 2013 December 06 » Jutka rovata
16:47 Jutka rovata |
|
Szegről-végről Móra család
Kiskunfélegyházán született 10. gyerekként a Szarvas u.19.sz-ú házban (ma Móra Ferenc u.) a nagy szegedi árvíz idején. Apja: Móra Márton, elszegényedett szűcsmester Anyja: Juhász Anna, kenyérsütéssel kereste kenyerét Vacsorájuk háromfogásos volt: kenyérhéja, kenyérbele és héjában főtt krumpli. Időnként pecsenyeként sült tök. Írni-olvasni az édesanyja tanította meg. Télen kis lakásuk ablaka volt a tábla, az édesanyja gyűrűsujja rajta a palavessző. Középiskolai tanulmányait a kiskunfélegyházi gimnáziumban végezte, ahol jelesre érettségizett. Ekkor jelentek meg első írásai is. Gyermekéveivel együtt nem tudta feledni Kiskunfélegyházát sem. "Mint író ettől a várostól kaptam egyéni veretemet, innen származnak írói céljaim. Alakjaim félegyháziak, írásaimban félegyházi nap süt, félegyházi szél fúj, félegyházi sárgarigó fütyül. Ettől a várostól kaptam a kiskunok nyers nyakas makacsságát is." Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte földrajz és természetrajz szakon. Egy évig Felsőlövőn tanítóskodott, majd 1902 tavaszától a Szegedi Napló munkatársa lett. Ez a város vált szellemi otthonává, írói pályája teljesen összeforrt Szegeddel. 1902-ben feleségül vette diákkori szerelmét, Walleshausen Ilonkát, Valleshausen János borbélymester és Kanizsai Nagy Mária lányát. (A Kanizsai Nagy család két férfitagja Molnár ágba házasodott.) Lánya: Móra Anna (1903.07.17-1972.05.01.) Veje : Vészits Endre mérnök, Molnár László nagypapa unokatestvérének Molnár Teréziának unokája. Unokái: Vészits Ferenc "a Vadember" (sz.1925.05.21.) és Vészits Mária (sz.1931.03.12.) Dédunokája: Vészits Andrea (Bp.1956.04.25.) író, forgatókönyvíró, dramaturg. Móra Ferencnek 1902 karácsonyán jelent meg első önálló műve, Az aranyszőrű bárány című verses népmeséje. 1905-ben megismerkedett Pósa Lajossal, s az általa szerkesztett gyermekújságban, "Az Én Újságom"-ban több mint ezer írása látott napvilágot. 1913-ban Móra lett a Szegedi Napló főszerkesztője, majd 1917-ben, Tömörkény halála után a Somogyi Könyvtár igazgatója. 1915-ben a Petőfi Társaság tagjává választották. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai. 1927-ben Kiskunfélegyháza díszpolgárává választották. "Itthon vagyok újra, végigmegyek a Daru utca gyepes árokpartján, belesek az Oroszi takács, Holló asztalos, Sallay szűcs kapuján. Ők szerettek engem.  Móra Ferenc szülőháza Visszajöttem, hogy egy szál virágot tegyek Bajáki tanító sírjára. Ő tanított engem betűvetésre. Visszajöttem tisztelegni Holló Lajos (a nevezetes félegyházi Holló család egyik tagja) arcképe elé, mert ő tanított meg Kossuth Lajos magyarjának lenni. " Híres történelmi regénye, az Aranykoporsó 1932-ben jelent meg. Ez volt az utolsó nagyobb írói vállalkozása. Talán sohasem született volna meg ez a szép történelmi regény, ha nem lett volna Móra régész is, a régmúlt korok kultúrájának tudós vallatója. Móra Ferenc legmaradandóbb elbeszélései közé tartozik a "Szeptemberi emlék" Gyerekkorom legkedvesebb mesekönyve a "Csengő barack" volt. Reich Károly rajzaival jelent meg 1957-ben. Ma is őrzöm. |
|
|
| Összes hozzászólás: 0 | |